Amennyiben a SIS rendszerben tárolt adatairól kíván tájékoztatást kérni, kattintson ide!

 

A Schengeni Térség

 A személyek szabad mozgását lehetővé tevő legfontosabb uniós vívmány, amely kezdetben 5 állam közötti kormányközi megállapodásként jött létre. Mára már a Schengeni Térséget létrehozó Schengeni Megállapodás és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény az Európai Unió jogának részévé vált, és a schengeni vívmányokat  Ciprus, Bulgária, Románia, és Írország kivételével valamennyi uniós tagállam, illetve az Európai Unión kívüli Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is teljes körűen alkalmazza. 2023. január 1-jén Horvátország lett a schengeni térség 27. tagja. Bulgária és Románia még nem tagjai a Schengeni térségnek, de 2018. augusztusától használják a Schengeni Információs Rendszert. Emellett Ciprus esetében is folyamatban van a schengeni térséghez csatlakozásra való felkészültség értékelésére irányuló schengeni értékelési folyamat. Ciprus 2023 júliusától alkalmazza a Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó schengeni vívmányokat.

Az ún. „schengeni joganyag” lényegében lebontja a térség belső határait, és megerősíti a külső határok védelmét és ellenőrzését. Ennek érdekében a tagállamok közös szabályokat alkalmaznak a külső határellenőrzések, a rövid távú beutazó vízumok tekintetében, továbbá szoros együttműködést folytatnak a rendőri és az igazságszolgáltatási szerveik között, valamint létrehozták a Schengeni Információs Rendszert (SIS).

A Schengeni Információs Rendszer

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) Európa legnagyobb biztonsági és határigazgatási célú informatikai rendszere, amely a belső határok eltörléséből és a külső határok megszigorított ellenőrzéséből eredő biztonsági kockázatokat hivatott kezelni, elsősorban a hatékony adatmegosztás eszközével. Lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok, a határőrizeti szervek és az európai uniós ügynökségek számára az információk időben történő megosztását és az operatív együttműködés támogatását, biztosítva ezzel az EU magas szintű biztonságát.

Az uniós szinten kiépített informatikai rendszer három részt foglal magába: központi rendszer (C.SIS), nemzeti rendszerek (N.SIS) és kommunikációs infrastruktúra.

A SIS központi részének üzemeltetését az uniós EU-LISA Ügynökség látja el, míg a nemzeti részek üzemeltetéséért az egyes tagállamok felelnek. Magyarországon ezt a feladatot a  Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága (BM NYHÁT) – mint nemzeti N.SIS Hivatal – látja el. Az egyes tagállamokban ún. SIRENE Irodák felelősek a rendszerbe bevitt figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódó kiegészítő információk schengeni tagországok közötti cseréjéért, továbbá a SIS-be bevitt információk minőségének biztosításáért. Magyarországon a SIRENE Iroda feladatait az Országos Rendőr-főkapitányság szervezeti struktúrájába tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el.

A SIS több tízmillió figyelmeztető jelzést (körözést) tartalmaz, a lekérdezések száma 2022-ben meghaladta a 12,7 milliárdot.

 
A SIS rendszert első verziójának 1995-ös létrehozása óta folyamatosan fejlesztették és bővítették annak érdekében, hogy meg tudjon felelni az újabb országok belépése által támasztott igényeknek és újabb funkciókkal rendelkezzen. A fejlesztések eredményeként 2013. április 9-én a schengeni térség tagállamai átálltak a második generációs Schengeni Információs Rendszerre, azaz a SIS II-re, amely új jogszabályi környezetet, kibővült funkcionalitást és új technikai platformot is jelentett. 2023. március 7-én pedig további, új funkciókkal bővült a SIS rendszer. Az új SIS több adatkategóriával – beleértve a biometrikus adatokat is – és új típusú figyelmeztető jelzésekkel maximalizálja hatékonyságát.

Figyelmeztető jelzések és adatok a SIS-ben  

A SIS figyelmeztető jelzés konkrét személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos információkat, valamint az illetékes hatóságoknak szóló utasításokat tartalmaz arra nézve, hogy mi a teendő az adott személy vagy tárgy megtalálása esetén.

2023 márciusától új figyelmeztetőjelzés-kategóriák és több adat kerül megosztásra a SIS-en keresztül, így a rendszert használó országok hatóságai teljesebb körű és megbízhatóbb információkhoz juthatnak.

A SIS csak olyan, személyekre vagy tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket tartalmaz, amelyek a következő figyelmeztetőjelzés-kategóriák egyikébe tartoznak:

• Kiutasítási határozatok: a schengeni országok által kiadott kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzések.
• Beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések: a schengeni térségbe való belépésre vagy ott-tartózkodásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzések.
• Körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések: olyan személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, akikkel szemben európai elfogatóparancsot vagy kiadatási kérelmet adtak ki (Svájc és Liechtenstein).
• Eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések: eltűnt személyek, köztük gyermekek felkutatására és – ha az jogszerű és szükséges – védelem alá helyezésére vonatkozó figyelmeztető jelzések.
• A saját szüleik, hozzátartozóik vagy gyámjaik általi jogellenes elvitel veszélyének kitett gyermekek: az ilyen gyermekek jogellenes elvitelének vagy eltűnésének megakadályozására szolgáló figyelmeztető jelzések.
• Kiszolgáltatott személyek, akiknek az utazását meg kell akadályozni: a jogellenes külföldre vitel kockázatának kitett vagy olyan személyek (felnőttek vagy gyermekek) védelmére szolgáló figyelmeztető jelzések, akiknek a szükséges engedélyek nélküli utazását meg kell akadályozni.
• Bírósági eljárásban való közreműködés céljából keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések: a büntetőeljárásban való közreműködés céljából keresett személyek (például tanúk) tartózkodási vagy lakóhelyének fellelése céljából kiadott figyelmeztető jelzések.
• Rejtett vagy célzott ellenőrzés alá vonandó személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések: személyekre vagy kapcsolódó tárgyakra vonatkozó információk megszerzése érdekében, bűncselekmények üldözésének vagy a közbiztonság/nemzetbiztonság veszélyeztetése megakadályozásának céljából kiadott figyelmeztető jelzések.
• Ismeretlen körözött személyek: nyomozás tárgyát képező terrorista bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények elkövetőinek a helyszínén felfedezett ujjnyomait és tenyérnyomait tartalmazó figyelmeztető jelzések, melyeket az elkövető nemzeti jog szerinti azonosítása céljából bocsátanak ki.
• Lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra szánt tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések: lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra (például járművekre, úti okmányokra, rendszámtáblákra és ipari berendezésekre) vonatkozó figyelmeztető jelzések. Úti okmányokra vonatkozó figyelmeztető jelzések kifejezetten a birtokos utazásának megakadályozása érdekében is kiadhatók.

Az azonosítást lehetővé tevő adatelemek minősége, pontossága és teljessége a SIS sikerének kulcsa. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében a minimális adatkészlet a következő:

• név
• születési év
• a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás
• a foganatosítandó intézkedés

Az azonosítás megkönnyítése és a téves azonosítás elkerülése érdekében fényképeket és ujjnyomatokat kell csatolni, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A rendszer lehetőséget kínál a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok feltüntetésére is (például egy személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés és egy járműre vonatkozó figyelmeztető jelzés között).

2013 óta a SIS-ben olyan ujjnyomatok is tárolhatók, amelyek felhasználhatók egy más módon megtalált személy személyazonosságának megerősítésére. Az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer (AFIS) 2018. márciusi bevezetése azt is lehetővé tette, hogy a személyeket kizárólag ujjnyomataik felhasználásával azonosítsák.

Az új SIS rendszer először tartalmaz olyan biometrikus információkat, amelyek nem kapcsolódnak ismert személyekhez, és amelyek segítséget nyújthatnak az elkövetők azonosításában. 2023 márciusától a SIS-ben tenyérnyomatokat, ujjnyomokat és tenyérnyomokat is tárolnak. Ezeket biometrikus lekérdezésekre és a személyazonosságok megerősítésére használják.

Szintén első alkalommal kerülnek be DNS-profilok az eltűnt személyek azonosításának megkönnyítése érdekében olyan esetekben, amikor ujjnyomat adatok, fényképek vagy arcképek nem állnak rendelkezésre vagy azok nem alkalmasak az azonosításra. 2023 márciusától a SIS-ben az eltűnt személyek, illetve szüleik, nagyszüleik vagy testvéreik DNS-profilját is tárolják a személyazonosság megerősítése céljából. 

Hozzáférés a SIS-ben tárolt adatokhoz

A SIS rendkívül biztonságos és védett adatbázis, amely kizárólag az illetékes hatóságok felhatalmazással rendelkező felhasználói számára hozzáférhető, akik többek között a határellenőrzésért, az érintett ország területén végzett rendőrségi és vámellenőrzésekért, a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésért, felderítésért, a vízumkérelmek megvizsgálásáért és azzal kapcsolatos döntésekért stb. felelősek.

Az új SIS szélesebb körű hozzáférési jogokat biztosítanak más nemzeti hatóságoknak is, például a munkavállalási engedélyek vagy hosszú távú vízumok kiadásáért, honosítási eljárásokért, hajók-, repülőgépek- vagy lőfegyverek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes nemzeti hatóságoknak.

Több európai uniós ügynökség is szélesebb körű hozzáférést kap a SIS rendszerhez. Az Europol, az Eurojust és a Frontex tagja a megbízatásának teljesítéséhez szükséges mértékben hozzáférést kapnak a SIS valamennyi adatkategóriájához.

A SIS-hez hozzáféréssel rendelkező illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét évente közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A SIS ellenőrzése, adatvédelem

A SIS rendszer szigorú adatvédelmi szabályok alapján működik, amelyek betartását az Európai Adatvédelmi Biztos és a tagállami adatvédelmi hatóságok – Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság –  rendszeresen ellenőrzik.

A SIS jogi hátterét Magyarországon a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény, a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) keretében történő információcsere részletes szabályairól szóló 564/2021. (X. 4.) Korm. rendelet, illetve a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése és a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) keretében történő információcsere részletes szabályairól szóló 565/2021. (X. 4.) Korm. rendelet adják.

Az uniós és magyar adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően mindenkinek joga van ahhoz, hogy;

• kérelemre tájékoztatást kapjon arról, hogy a SIS-ben milyen adatokat kezelnek róla
• a hibás adat kijavítását, helyesbítését kérje
• a jogellenesen kezelt adat törlését kérje
• bírósághoz vagy az adatvédelmi hatósághoz forduljon személyes adataihoz fűződő jogainak védelme érdekében

A fentebb leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. A SIS-be bevitt adatok jogszerűségének vizsgálata azon tagállam nemzeti joga alapján kerül elbírálásra, amelyhez a kérést intézik. Ha az adatokat egy másik schengeni állam hatósága rögzítette a SIS-ben, az ellenőrzést a két érintett állam ellenőrző hatóságai szorosan összehangolják. Az egyes országok hozzáférési kérelmekre vonatkozó nemzeti eljárásai és kapcsolattartó pontjai megtalálhatók a hozzáférési jog gyakorlásáról szóló útmutatóban mely az európai adatvédelmi biztos honlapján is elérhető.

Bárki kérhet tájékoztatást arról, hogy róla a SIS-ben tárolnak-e adatot, kérelmezheti továbbá a pontatlan adatok helyesbítését, illetve a róla jogellenesen tárolt adatok törlését. A kérelmet az érintett vagy meghatalmazott ügyvédje személyesen, bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve külképviseleten terjesztheti elő. A képviseletre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A kormányhivatal, a rendőrkapitányság, illetve a külképviselet a kérelmet a SIRENE Irodához továbbítja.

A kérelemnek az alábbi adatokat szükséges tartalmaznia:

1. A kérelmező személyes adatai

1.1. Családi és utónév (utónevek)

1.2. Születési családi és utónév (utónevek)

1.3. Születési hely és idő

1.4. Nem

1.5. Állampolgárság

1.6. Úti okmány (személyazonosító okmány) száma

1.7. Lakóhely (kizárólag egy megadása kötelező)

1.8. Értesítési cím (kizárólag egy megadása kötelező)

1.9. Telefonszám (megadása nem kötelező)

1.10. Egyéb elérhetőség (e-mail, fax) (megadása nem kötelező)

2. A kérelmező egyéb közlései

A rendőrőrsök elérhetőségei itt kereshetők ki:

http://www.police.hu/hu/ugyintezes

A Kormányhivatalok elérhetőségei itt tekinthetők meg:

https://kormanyhivatalok.hu/

A magyar külképviseletek elérhetőségei itt tekinthetők meg:

https://konzinfo.mfa.gov.hu/kulkepviseletek/osszes

A kérelmeket első fokon a SIRENE Iroda bírálja el, aki a kért tájékoztatás nyújtását indokolt esetben megtagadhatja, de tájékoztatni köteles a kérelmezőt ennek tényéről és jogalapjáról, valamint az Info.tv. alapján biztosított jogorvoslat lehetőségéről.

SIRENE Iroda

Cím: 1139 Budapest, Teve u. 4-6.
Tel. : +36 (1) 443-5861
Fax : +36 (1) 443-5815
E-mail : Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A SIRENE Iroda döntésével szemben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lehet felülvizsgálatot kezdeményezni.

Mindezek mellett vagy helyett az állampolgár döntése alapján a jogellenes adatkezelés megállapítása és az ebből eredő károk megtérítése iránt az érintett a vonatkozó jogszabályok szerint polgári bírósághoz is fordulhat.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:


ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ BROSSÚRA A SIS RENDSZERRŐL

TÁJÉKOZTATÓ LINK GYŰJTEMÉNY (SIS)